Az Északi sarkkör peremén fekvő „Iceland” őrzi a jégkorszak maradványait. A sziget 2 globális jelentőségű tektonikai lemez, az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán fekszik, ezért jellemzik a jégföldet tűzhányók, gejzírek, meleg vizű források, iszapforrások és kénes szagok. A sziget nagy része lakatlan, leszámítva néhány félreeső halászfalut. A fagyott talaj és a meredek lejtők miatt a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a területe. Ezért Európa kevés épen maradt vadonjának egyike, amelyet még nem tett tönkre az ipar, csak a felfedezőkre vár. Barátságos és vendégszerető lakói büszkék viking örökségükre, ősi nyelvükre, csodás hazájukra. Izland a bálnamegfigyelés mekkája. Fővárosa Reykjavik pedig egy nyüzsgő város számos múzeummal, étteremmel, gasztrokocsmával. Izlandot mindenkinek látnia kell!
Az ár tartalmazza:
-3 éjszaka szállás Reykjavik 3 csillagos szállodában
-reggelis ellátás
-buszos utazás a teljes program alatt
-idegenvezetés a teljes program alatt
Az ár nem tartalmazza:
-útlemondási-, baleset-, betegség és poggyászbiztosítás
-repülőjegy (WizzAir menetrendszerinti járata kb. 97.400Ft/fő áron elérhető, az ár tájékoztató jellegű!)
Előre fizetendő: 8.800 ISK kék lagúna belépőjegy, 6900 ISK lávabarlang belépőjegy (1 hónappal az indulás előtt, aktuális árfolyamon előre, forintban fizetendő)
Fontos információ! Egyedül jelentkező utasainkat a rendelkezésre álló szobák véges száma miatt társítjuk!
1. nap Repülős utazás Reykjavikba és Kék lagúna látogatás
2020. október 17-én szombaton reggel 06:30-kor indul a WizzAir járata Budapestről. A helyi idő szerint 9:05-kor érkezünk Reykjavik Nemzetközi repülőtérre. Ezután buszba szállunk és a kék lagúnához hajtunk, megkezdjük első programunkat.
Az ásványi anyagokban gazdag, láván megszűrt türkizkék víz 70 C-os is lehet, de fürdeni csak a 37-40 C-os területeken lehet. A kovaföldes iszap, amelyből minden látogató kap egy arcpakolást, minden jellegű bőrproblémára gyógyírt jelent. A nagyjából 3 órás felejthetetlen élményekkel teli program után ismét buszra szállunk és szállásunkhoz hajtunk. A becsekkolást követően a közeli belvárosba hajtunk, ahol közös, gyalogos városnézésen veszün részt.
A sziget 288.000 lakójának közel háromnegyede Reykjavikban él. Ez Európa legészakibb fővárosa és kis mérete ellenére egyeteme, Nemzeti Színháza és számos étterme is van. Hétvégi éjszakai élete a legélénkebbek közé tartozik Európában. Reykjavik kis város, így könnyedén felfedezhetjük gyalogosan is. Közös sétánkat a Tjörnin tónál kezdjük, a vízi szárnyasok menedékénél. A tó neve a régi viking szóból ered, amely hegyi tavat jelent. Meleg forrásának köszönhetően télen sem fagy be, így vonzza a madarakat. A délután folyamán felfedezzük együtt a várost és érdekes múzeumait, mint a bálnamúzeum vagy a Sarki fény múzeum. Este fakultatív program Reykjavikban.
2. nap Az arany háromszög: Thingvellir Nemzeti Park, Gullfoss vízesés, Strokkur gejzír, Kerid vulkán
Szombaton reggeli után útnak indulunk az „arany háromszög” felfedezésére. Az autentikus Izland tárul elénk: gleccserekkel, gejzírekkel , vízesésekkel szabdalt csodálatos vidék. Utunkat Izland egyetlen világörökségi helyszínével kezdjük: a Thingvellir Nemzeti Park, Izland 4 Nemzeti Parjának egyike. A nemzeti parkot 1930-ban alapították: ez tektonikailag a
Föld egyik legérdekesebb része. A þing jelentése parlament, a vellir jelentése síkság. Vagyis a kettő együtt azt jelenti, hogy az a sík terület, ahol a parlament ülésezik. Itt „ülésezett” a világ első parlamentje 930-ban!
A Parkban történt séta után ismét buszra szállunk, az arany zuhataghoz hajtunk. A Langjökull (jelentése: hosszú gleccser) Izland második legnagyobb gleccsere, a majd ezer négyzetkilométeres jégvilág több folyót is táplál, illetve a gleccserből kiolvadó víz táplálja a Hvitá folyón lévő, 32 méter magas Gullfoss vízesést, amely a buszra szállásunk után a következő állomásunk lesz. Jó időben a gleccser tökéletesen látható.
A Gullfoss Izland legnevezetesebb vízesése, nevének jelentése „arany zuhatag”, melyet a permet miatt napfényes időben állandóan látható szivárványról kapott.
A Hvítá folyó felduzzadva a belterületeken olvadó hótól és jégtől, mintegy 32 méter magasról két lépcsőben zuhan alá. A Gullfoss alatt egy hosszú és mély szakadék húzódik: a szurdokot a vulkáni erők hozták létre, de a jégkorszak óta már a folyó bővíti, mélyíti tovább. A Hvítá folyó szélesen érkezik a vízesés első fokához, ahol 11, majd szinte közvetlenül ezután 21 métert zuhanva egy szűk hasadékban folytatja útját.
Folytatjuk utunkat a gejzírekhez. Izlandon található 2 híres gejzír: a gejzírek (kilövellő meleg forrás) névadója, „a Geysir” és a Strokkur. A nagy Geysír naponta háromszor tör fel: kb. 60 méter magasra spricceli forró vízét. A Strukkur a „köpülő” 3-5 percenként tör fel kb. 20 méter magasra.
Csoportunkkal a Strokkurt tekintjük meg.
A nap végén még egy élmény vár ránk: egy vulkanikus eredetű tó, a Kerid. A 3.000 éve kialudt vulkán különlegessége, hogy nem omlott be és a krátert idővel elöntötte a víz.
Gyönyörű színeket fotózhatunk: a talaj vastartalom miatt vörös színű, még a tó pedig a vízben oldott réztől és krómtól opálosan zöld. A Kerid vulkán magánterületen fekszik, ezért belépőjegy köteles: 3 euró vagy 400 ISK fizetendő, ezért viszont a vulkán peremén is lehet sétálni és biztonságos lépcsősoron a tóhoz is le lehet menni, illetve az is körbe sétálható. A program nem kötelező.
Az élményekben és látnivalókban gazdag kirándulás után a szállodánkba hajtunk, és álomra hatjuk fejünket, hiszen sok élmény vár még minket Izlandon.
3. nap Lávabarlang és Reykjadalur termál vizes patak
A hétfői napon is folytatjuk Izland kihagyhatatlan látnivalóinak felfedezését. Elsőként a Raufarhólshellir lávabarlanghoz utazunk. A lávabarlangban nemcsak csodálatos látivalókban lehet részünk,
de sok mindent megtudunk a tűzhányók működéséről, amikor a folyó már megszilárdult láva útját járjuk be. Az 5200 évvel ezelőtti vulkánkittörés ajándékozott meg minket ezzel a fantasztikus látvánnyal. Az 1360 méter hosszú alagutakból 900 m hosszú a főalagút. Szélessége a légszélesebb ponton is csak 3 m, magassága viszont akár 10 m is lehet. Már a bejáratnál érdemes figyelemmel lenni, hogy a fényjáték 3 csodálatos oszlopot hoz létre a sötét barang falon. A kijáratnál a főalagút három kisebb alagútra válik szét, a legszebb lávaképződmények itt figyelhetőek meg.
A látványos barlang után folytatjuk útonkat a termál vizes patakhoz.
A kék lagúna program miatt velünk utazó fürdőruhánkat a mai napra is készítsük be. A buszból való kiszállás után 3 km gyalogtúra vár ránk, ahol 250 m szintemelkedőt is le kell küzdenünk. A kb. 45 perces séta alatt is folyamatosa kattogni fognak fényképezőgépeink a csodálatos tájat pásztázva. Utunk végén a Reykjadalur völgy tárul elénk. Forró források és iszapmedencék világába érkezünk. A Hengill vulkán, amely 120.000 évvel ezelőtt húnyt ki, alakította ki ezt a fantasztikus völgyet. Számos meleg forrásban és sármedencében dagonyázhatunk kedvünkre, illetve érdemes bejárni a környéket is.
Van programunk azok számára is akik nem szeretnének fürdeni. A Hveragerdi földrengés szobában meglátjuk, hogyan nyílt ketté a föld. A repedést a földön elhelyezett biztonságos üvegpadló szemlélteti. Ezt követően ellátogatunk az Eldhestar lovardába.
Itt megismerhetjük az igazi izlandi pónit. Az izlandi póni kis termetű, hidegvérű lófajta, ami erejéről, szelidségéről és kitartásáról ismert. Maga az izlandi póni önmagában is turista csalógató látványosság volt és még mai is vonzza a fiatalokat ez a program.
4. nap Hazaindulás
Október 20-án, kedden összepakolunk szálláshelyünkön, majd a repülőtérre indulunk. A 09:50 órakor induló repülővel megkezdjük utunkat hazafelé. Magyarországi idő szerint 16:15-kor érkezünk meg a Liszt Ferenc repülőtérre.
ÉRDEKESSÉGEK
A két működő gejzíren kívül számos más geotermikus jelenség is van Izlandon. A fumarolák olyan nyílások a földkéregben, amelyeken keresztül gőz és gázok törnek a felszínre. Reykjavik név jelentése „füstölgő öböl”. Ha a feltörő gőz „záptojás” szagot áraszt, akkor kénes gázokkal van dolgunk, ezek a szolfatárák. A folyamatos vulkanikus tevékenységgel ellentétben nagy fölrengések nincsenek. Kisebb földmozgásokat szinte naponta érzékelnek a kőzetlemezek határai mentén, de az utolsó jelentős földrengés 1934-ben volt. A Nagy Jégkorszak alatt Izlandot teljesen beborította a hó és a jég. 10.000 éve kibukkant a jégtakaró alól, de sok helyen az állandó jégtakaró még mai is megmaradt, ezek az ország 15%-át alkotják.
IDŐJÁRÁS
A sziget óceáni éghajlata főleg a változékonyságáról nevezetes. Szél, eső, hó, jégeső, köd és napsütés mind előfordulhat egy napon belül. Az Izlandra látogatónak minden eshetőségre fel kell készülnie.Az októberi átlaghőmérséklet 5 C (a nyári átlaghőmérséklet 11 C). Októberben 8 órától 19 óráig van világos.
FLÓRA ÉS FAUNA
Izland háromnegyed részén nincs növényzet. Az ország „alföldjein” füves térségek, hangafüves puszták, lápok és ingoványok a jellemzőek. A lávafolyamokon a zuzmók telepednek meg elsőként, melyet követnek a mohafélék. Így Izlandon 500 mohafajta és 450 különféle zuzmó él. Izland belső területein tundrás viszonyok jellemzőek: itt nyáron kökörcsinek, tárnicsok virágzanak.Az Izlandon őshonos egyetlen szárazföldi emlős a sarki róka, amely a jégkorszak vége óta itt él.
Nevezetessége, hogy télen megváltoztatja bundája színét és fehér lesz. Tengeri emlősök viszont szép számban láthatók Izland partjainál. Több fóka faj él errefelé, de rozmárok, delfinek és természetesen bálnák bukkannak fel a part közelében, így hajóról megfigyelhetőek.Izland a madármegfigyelők paradicsoma is: ritka madárfajokat lehet látni a szigeten. Ezek közül a legismertebb és a leggyakoribb az északi lunda. Egyenes tartása, aránytalanul nagy feje és papagáj-szerű csőre miatt könnyen felismerhető.
ÉPÍTÉSZETAz izlandi vidéki épületek hagyományosan gyeptéglából és fából épültek. Ez az eljárás egészen a 19. századig élt. Az arbaejarsafn szabadtéri múzeumban több ilyen épületet is megcsodálhatunk. Ma már Izlandon a skandináv típusú építészet a divatos.
IZLANDI KONYHAIzlandon az elmúlt évszázadokban a hosszú, zord telek alatt az életbenmaradás központi kérdése volt az étkezés megoldása. A hal tartósítását sózással, szárítással, fütöléssel, esetleg pácolással oldották meg. Az állatok testét 100%-ban hasznosították. Lundát, lummát, cápát, fókát és bálnát ettek. Napjainkban, amikor egyre nagyobb számú kifinomult étterem működik Reykjavikban, illetve a nemzetközi konyha is elérhető, a legelterjettebb húsétel a bárány. Érdemes megkóstolni a hangikjöt, avagy a fellógatott, füstölt bárányhúst, ami hagyományosan karácsonyi ínyencfalat volt. A különböző köretek közül mi a rozspalacsintát ajánljuk (flatbrauö) hozzá. Tőkehalat, heringet, lazacot is bátran fogyaszthatunk. A haröfiskur a levegőn szárított foltos tőkehal – találkozhatunk vele az éttermi kínálatban, de a szupermarketekben is csomagolva. A legolcsóbb étkezési lehetőség a hotdog, izlandi nevén pylsur, szinte már a nemzeti konyha részeként minden utcasarkon kapható.
EGYÉB ORSZÁGINFOMagyar állampolgárok érvényes útlevél, vagy érvényes személyazonosító igazolvány birtokában utazhatnak Izlandra. Mivel Izlandon személyi igazolványt nem állítanak ki, minden magyar állampolgárnak azt tanácsoljuk, hogy lehetőleg érvényes útlevéllel utazzon az országba. Izland a schengeni térség tagjaként az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagországai – köztük Magyarország – állampolgárainak biztosítja a vízum nélküli beutazást és a 90 napot meg nem haladó tartózkodást.
Izland fizetési eszköze a Kröna. 1 ISK = 2,5 forint.
Időeltolódás Magyarországhoz képest: -2 óra
WizzAir járat: 2020. október 17 Budapest - Reykjavik 06:30-09:05, 2020. október 20. Reykjavik - Budapest 09:50-16:15
MIT CSOMAGOLJAK?Eső- és széldzsekit, meleg kabátot, vízhatlan nadrágot. Pulóvert, sálat,sapkát, kesztyűt, kényelmes túrázásra alkalmas vízhatlan cipőt vagy bakancsot. Fürdőruhát és törülközőt a kék lagúnához. Fényképezőgép otthon ne maradjon:)
Fényképgaléria a régebbi kirándulásokról. Kattints a dátumra és nézd meg, a csodás képeinket Izlandról!
2018. október 20-23.2017. október 20-23. 2017. október 23. Kék lagúna
