Elkezdődött a kínai holdújév!
Kína
tavaszköszöntő
ünnep
holdújév
A holdújév Kína egyik legnagyobb tavaszköszöntő ünnepe február 14-ig fog tartani.
Kínában a parkokat, utcákat a gazdagságot és a szerencsét jelző piros színű zászlókkal és lampionokkal díszítik fel.
A holdújév – a mi húsvétunkhoz hasonlóan – egy olyan mozgó ünnep, amelyet a holdnaptár határoz meg, így minden évben más napra esik. Ezt a január végétől február közepéig tartó holdújévet ünneplő időszakot pedig nemcsak a kínaiak, de más országok is megtartják, köztük Korea, Vietnám és Japán is.
A 15 napos ünnep színes programokkal telik. Az utcákon felvonulásokat tartanak, az emberek lóversenyre mennek, kártyáznak, majongot játszanak..
A holdújévhez kötödő félelmek hasonlóak a mi újévi babonáinkhoz. Holdújév napján szerencsétlenséget hoz, ha kivisszük a szemetet, ha takarítunk, mosunk vagy tisztálkodunk. Újév másnapján az anyósokkal és apósokkal, harmadnapján pedig a rokonokkal és barátokkal való találkozást érdemes kerülni, mert veszekedést, kellemetlenséget jelenthet az év további napjaira nézve. Újév hetedik napja viszont az élvezetek, a boldogság és a közös ünneplés napja.
A holdújév napján arra is figyelni kell, mit hogyan mondunk és írunk. Kínában elég egyetlen karaktert véletlenül fejjel lefelé írni egy szó betűkészletében, máris kellemetlenül megváltozhat a jelentése. Ezen a napon semmilyen negatív jelentésű szót vagy ahhoz hasonló hangalakot nem használnak, még a ‘négyes’ számot sem ejtik ki, mert úgy hangzik, mint a halál (si). A tetrafóbia, vagyis a négyes számtól való félelem több kelet-ázsiai országban is elterjedt. Fesztiválokon, csalágtagok megbetegedésekor a négyre végződő számokat nem ejtik ki, és van, hogy a lakóházaknak, kórházaknak, szállodáknak pontosan ezért nincs négyes számjegyű házszáma, vagy negyedik emelete.
A petárdázás és tűzijáték ilyenkor náluk is program, mégpedig azért, hogy elűzzék a gonosz szellemeket. Egész pontosan szörnyeket, hiszen a legenda szerint Nian, a félig sárkány, félig oroszlán termetű lény holdújév napján előbújik rejtekhelyéről, hogy rátámadhasson az emberekre, különösen veszélyeztetve a gyerekeket. Ezért a régi időkben a szörny elijesztésére a kínaiak vékony bambusz-szárakat töltöttek meg lőporral, a végére gyújtózsinórt tettek, majd meggyújtották, ami hatalmas robajjal járt.
A távol-keleti országok újévi asztalain gyakran találunk szénhidrátban, különösen cukorban gazdag ételeket, amelyektől a következő évre a boldog, édes életetet remélik. Így kerül a jellegzetes újévi nyolcszögletű tálcákra nyolcféle rágcsálnivaló, rizspuding, kandírozott gyümölcs és egyéb rizslisztből készült édes sütemény. Magvakat pedig, főleg földimogyorót, a hosszú élet és tartós egészség reményében fogyasztanak. És amíg a gazdagságot szimbolizáló szárított tofut szabadon kínálgatják körbe az asztalnál, addig a friss fehér tofu az újévi időszakban tabu, mert a színe a gyászra utal.
Minden korábban felsorolt szokást és babonát persze épp annyira vesznek komolyan a föld keleti felén, mint mi óév utolsó és újév első napján. A holdújév időszaka a szabályok rugalmas áthágása mellett, sokkal inkább szól a családi együttlétről, a barátokról, a közös programokról és a finom falatokról. Ráadáusl manapság az ünnepkör Kínában már csak egy hét munkaszünettel jár, aztán minden megy tovább a következő újévig.
Tarts velünk hagyományos, télűző programunkon:https://alfatours.hu/utazasok/mohacsi_busojaras_egynapos_kirandulas !
alfatours
2019.12.18.
Alfatours
