Öt nemzeti park, amit egyszer az életben látni kell

nemzeti

park,

gyönyörű

Az Amerikai Egyesült Államoktól Európán át Afrikáig bemutatjuk a legkülönlegesebb nemzeti parkokat, melyek egytől egyik világelsők valamiben. Bakancsot fel, és irány a természet!

1. A világ első nemzeti parkja: Yellowstone Nemzeti Park

1872. március elsején a világ első nemzeti parkjaként alapították meg a Yellowstone-t Wyoming, Montana és Idaho államok területén, amely a mai napig Földünk egyik legnépszerűbb kirándulóhelyeként ismert.
A csaknem kilencezer négyzetkilométeres park egy hatalmas vulkán kráterében alakult ki, ezért itt található a világ egyik legnagyobb, vulkánkitöréstől megkövesedett erdeje is. Egy nemzeti parkból persze az élőlények sem hiányozhatnak: ezerhétszáz őshonos fa, mintegy háromszáz grizzly medve, hatalmas bölényállomány, és számos veszélyeztetett faj is él itt. Többek között fehérfejű rétisassal, vándorsólyommal, hiúzokkal, de még pumákkal is találkozhatunk errefelé, a fekete medvék pedig lassan már a park szimbólumává válnak.

A park az utóvulkanikus tevékenység eredményeként létrejött gejzírek, iszapmedencék és fumarolák miatt is híres – ez utóbbin keresztül kétszáz, vagy akár kilencszáz fokos vízgőz is a felszínre törhet, misztikus páratakaróba vonva a környéket.

Itt található a világ leghíresebb gejzírje is, az Old Faithful (Öreg Hűséges), amely már nyolcvan éve óramű pontossággal lövell ki egy több méter magas vízgőzsugarat másfél óránként.

2. A világ legnagyobb természetvédelmi területe: Kavango Zambezi Transfrontier Conservation Area

Afrikában található világ legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe, amely 290 ezer négyzetkilométeren öt ország (Angola, Namíbia, Botswana, Zambia és Zimbabwe) harminchat nemzeti parkjának és rezervátumának egyesítésével jött létre 2012-ben.

A terület otthont ad Afrika öt nagyvadjának: az oroszlánnak, az elefántnak (a kontinens elefántjainak fele itt él), a kafferbivalynak, a leopárdnak és az orrszarvúnak. Továbbá több mint hatszázféle madárfajjal, és olyan veszélyeztetett fajokkal is találkozhatunk itt, mint a gepárd és a vadkutya.

Az általánostól eltérően ez a nemzeti park nem kizárólag azért jött létre, hogy megvédje a természetet az emberi beavatkozástól, hanem az is első számú cél volt, hogy harmóniát teremtsen a helyi – csaknem két és fél milliós – lakosság, és a környék élővilága között. A haszonállatokat pusztító megbetegedések és a vadállatok által okozott károk megelőzésére egyelőre úgy tűnik, hatékony megoldást nyújt a természetvédelmi terület létrehozása, de még mindig vannak kisebb játszmák az állatok és az emberek között.

Az elefántok például módszeresen rájárnak a termésre, és bármilyen ártatlan céllal is teszik ezt, sajnos útközben összetapossák a földeket is, ami ellen a helyiek kénytelenek különböző eszközökkel fellépni.

A természetvédelmi területhez csatlakozott országok közül Angola az egyetlen, melynek természeti értékeit korábban nem igazán ismerte a világ. Hiszen a Zambia és Zimbabwe határán elhelyezkedő Viktória-vízesés a világ legszélesebb vízzuhataga, a Botswanában található Okavango-delta a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolata. Namíbia pedig Afrika egyik legnagyobb állatrezervátumának, az Etosha Nemzeti Parknak ad otthont.

3. Ahol a világ legnagyobb élőlényei élnek: Yosemite Nemzeti Park

Nagy kedvencünk a kaliforniai Yosemite Nemzeti Park, amit akár a legek legjeként is említhetnénk, hiszen több szempontból is rekordernek számít. Bár a Yellowstone az alapítással megelőzte, ez a terület volt a világon az első, melynek megőrzéséről és közösségi használatáról hivatalos egyezmény született (1864-ben). A világörökségi listán pedig 1984 óta szerepel.

A háromezer négyzetkilométeres területet különböző nehézségű – összesen 1350 kilométernyi – túraútvonalon lehet bejárni, ahol a szenvedélyes kirándulók és a lelkes kezdők is megtalálhatják a számukra legalkalmasabb terepet. (A park nagy része ráadásul akadálymentesített, és ötszázhatvan kilométernyi kiépített autóút is a rendelkezésünkre áll, ha nem tudjuk, vagy nem szeretnénk gyalog bejárni az egész területet.)

A völgyet egy jégkorszaki gleccser hozta létre a Sierra Nevada gránit kőzetében, kialakítva ezzel a világ legnagyobb gránittömbjét, az El Capitant is, ami 2307 méteres magassával a sziklamászók és a bázisugrók kedvelt célpontja.

Itt található Észak-Amerika legmagasabb vízesése, a 739 méteres Yosemite-vízesés, és a törésvonal nélkül leghosszabban lezúduló Ribbon-vízesés is.

4. Ahol megmászták a világ első alpesi csúcsát: Hohe Tauern Nemzeti Park

A Hohe Tauern Nemzeti Parkban 1200 kilométeres túraútvonal-hálózat várja a kirándulókat különlegesebbnél különlegesebb tematikus túrákkal: az éjszakai természetfotózás a hegyi tavaknál, a szarvasbőgés-, és a gleccsertúra csak néhány példa ezek közül.

A park 2590 négyzetméteres területén több mint nyolcvan menedékház és alpesi kunyhó található, ahol alkalmunk nyílik betekinteni a környezettudatos gazdálkodásba, sőt, ha kedvünk szottyan, akár el is szegődhetünk vajat köpülni, olyan vendégszeretettel várnak mindenkit az itt lakók.

Az alpesi tájat vörös-, erdei és lucfenyők borítják, ahol a lomhán nyújtózó teheneken kívül szarvasokkal, kőszáli kecskékkel, mormotákkal, havasi pityerekkel és Bonelli füzikékkel is találkozhatunk. A hegyi rétek nyáron ibolyába és harangvirágba borulnak, a gleccserek olvadékvize pedig tovább duzzasztja a vízeséseket, melyek közül a legnagyobb a 380 méter magas Krimml-vízesés. Európa legmagasabban vezető műútját is itt találjuk: a Grossglockner-Hochalpenstrasse a tengerszint felett 2502 méterre kapaszkodik fel.

5. Hazánk legszebb nemzeti parkja: Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, ahol vad szurdokok, csobogó vízesések, titokzatos barlangok és ódon romok várják a kirándulókat.

Az Északi-középhegységben található Bükk-fennsík felszínét a különböző karsztformák teszik igazán változatossá. A terület több mint 850 barlangja közül a legismertebb a 250 méter mélyen és mintegy 7 kilométer hosszan húzódó István-lápai-barlang és a miskolctapolcai tavasbarlang.

A park kilencvenöt százalékát borító erdőt cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök alkotják, ez utóbbiak között akár kétszáz éves példányokkal is találkozhatunk. (Ezt az Őserdő nevű területet természetvédelmi okokból ma már csak kerítésen keresztül lehet megtekinteni.) A Bükk-fennsíkon legel a híres lipicai ménes, de élnek itt hiúzok, vadmacskák, gímszarvasok, muflonok, és olyan fokozottan védett állatfajok is mint a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kígyászölyv.