Koppenhága nyerte az Európa Zöld Fővárosa 2014-es elismerést – jelentette be az Európai Bizottság június 29-én, pénteken a 2012-es nyertes, Vitoria-Gasteiz városában rendezett díjátadó ünnepségen. A Bizottság környezetvédelmi biztosa méltatta a dán főváros öko-innovációs és a fenntartható mobilitás terén elért eredményeit és elkötelezettségét amellett, hogy az európai zöldgazdaság példaképe legyen. A 2014. évi díjra 18 város pályázott, a döntősökre független szakértői testület tett javaslatot, miután 12 különböző szempont szerint értékelte a pályázókat. Koppenhága mellett döntőbe jutott Bristol és Frankfurt városa is.
Biciklis szupersztrádák, szélturbinaerdők, napelemmel, fűvel borított háztetők, hatalmas parkosított területek, gazdaságos, energiatakarékos fűtés, a hulladék szinte teljes körű újrahasznosítása, alternatív üzemanyagok a városi közlekedésben – méltán kapta meg a dán főváros az idén az Európa Zöldfővárosa címet, és lehet házigazdája a környezettudatos életmódot népszerűsítő, egész éven át tartó rendezvénysorozatnak.
A környezettudatos szemléletet a fővárosiak magukévá tették, a többségük biciklivel jut el a munkahelyére, de még a környező településekről ingázók harmada is két keréken közlekedik, és ettől az év nagy részében zord időjárás sem téríti el őket. Az utcákat, a tereket is úgy alakítják ki, hogy azok a lehető legelőnyösebbek legyenek a biciklistáknak és a gyalogosoknak. Pedig már most is a luxusüzletekkel, dizájnboltokkal, kávézókkal, éttermekkel teli Strosget a világ egyik leghosszabb – 1,1 kilométer hosszú – és legdrágább sétáló- és bevásárlóutcája. Az évente 2,5 millió turista által felkeresett Koppenhágában két éve adták át az első, a belvárost a 30 ezer lakosú Albertsund negyeddel összekötő, 22 kilométeres biciklis szupersztrádát – amelyen 1,7 kilométerenként kerékpumpa-állomást telepítettek –, további kettő hamarosan elkészül. A távlati tervekben pedig újabb 26 szerepel, amelyek a metróvonalak végéig elérnének. A városvezetés a tömegközlekedésben is az alternatív megoldások híve, egyre több a bioüzemanyaggal működő hibrid autóbusz.
A mintegy 1,2 milliós lakosságú Koppenhága az elmúlt években úgynevezett zöld átalakuláson ment keresztül. Korábbi iparterületeit rehabilitálták, a kikötők vizét mentesítették a szennyezésektől és rengeteget fektetett a megújuló energia infrastrukturális fejlesztéseibe, pl. szélerőmű-turbinák és biomassza tüzelésű távhő-erőművek telepítésével. Terveik szerint 2050-re teljesen meg kívánják szüntetni a fosszilis tüzelőanyagok részesedését az ország energiatermeléséből.
2025-re Koppenhága kíván lenni a világ első széndioxid-semleges városa, és e cél érdekben 2005 és 2015 között 20%-kal kívánja csökkenteni a széndioxid-kibocsátását. Ehhez kapcsolódik az a törekvés is, hogy az ingázó lakosok fele kerékpárt használjon a közlekedéshez, csökkentve ezzel a széndioxid-kibocsátást és javítva a közlekedést, illetve a lakosság egészségét. 2010-ben ez az érték már 35% volt. A városi zöldterületek nagyarányú kiterjesztése is folyamatos. Bár 1995-ben a város kikötőjében a vízszennyezés még komoly egészségügyi kockázatot jelentett, hat évvel később nyilvános fürdőzőhelyet alakíthattak ki ugyanitt a sikeres víztisztításnak köszönhetően.
A minden évben meghirdetett Európa Zöld Fővárosa díj arra ösztönzi az európai városokat, hogy megfelelő várostervezéssel, környezettudatos lépésekkel javítsanak városuk életminőségén. Idén a 2014-es címért 18 város versengett. A városokat egy szakértői testület értékelte 12 környezetvédelmi mutató – többek között a magas színvonalú környezetvédelmi standardok teljesítése és az energiahatékonyság elért eredményeik, a környezet további javítására és a fenntartható fejlődésre irányuló, megvalósítás alatt álló és ambiciózus céljaik iránti elkötelezettségük alapján.A korábbi versenyek nyertesei Stockholm (2010), Hamburg (2011), Vitoria-Gasteiz (2012) és Nantes (2013) városai voltak.
Határunkhoz közel az Orchideakert is a lehető leghatékonyabban oldja meg fűtését termikus energiával saját termálkútjukból, látogassatok el velünk az orchideák közé!
