Verőfényes decemberi napon indultunk Budapestről a csokoládégyár felé. Hamar meg is érkeztünk köd burkolta Kittsee városba. A szlovák határ mentén fekvő apró osztrák faluba. Tört magyarsággal üdvözölték a csoportot és be is ültettek minket a moziterembe. Finom humorral is fűszerezett film következett csokiimádóknak csokiimádókról, a gyár történetéről és a különleges termékekről. Majd a gyárba kalauzolt minket az egyik munkatárs, aki édesen törve a mi nyelvünket mutatta be a gépsorokat, csomagolókat.
De az igazi csak ezek után kezdődött…. átmentünk a gyár mintaboltjába, ahol minden édességből nyitva volt néhány doboz és mondanom sem kellett, hogy annyit ettem, amennyi csak belém fért. Nem kell desszerteket, bonbonokat csak úgy találomra venni, előtte meg lehet ízlelni.
Jól be is vásároltam a közelgő Mikulásra. A csokitól jól hangulatban hajtottunk át a közeli Parndorfba. Kedvezménykuponunkkal hamarosan szétszóródtunk a különböző üzletekben. Shoppingoltam magamnak több ruhadarabot, családomnak ajándékokat. A buszba már úgy rogytam be, hulla fáradtan a sok sétától, próbától.
Mondanom sem kell, hogy a barátnőim sárgultak az irigységtől, hogy nekem milyen programom volt…
